TED tanácsok – A méltán ismert TED konferenciasorozat több mint 30 éve tart sikeresebbnél sikeresebb előadásokat. Ebben a cikkben Chris Anderson, a TED kurátora öt fontos tippet oszt meg arról, hogy mitől olyan nagyszerűek az előadásaik.

Az elmúlt 30 évben sokféle előadó megfordult a TED konferenciákon. A tömeg előtt teljesen nyugodtan beszélő politikusoktól tévés személyiségeken át egészen a kevésbé ismert akadémikusokig, akik közül sokan nagyon kényelmetlenül érezték magukat a közönség előtt. 

Az évek során Anderson és csapata kidolgozott egy olyan eljárást, amely segíti a tapasztalatlanabb előadókat az előadásaik megfogalmazásában, és az előadás gyakorlásában. 

A TED szervezőinek tapasztalata óriási, és hatékonyságát és sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az online TED Talks előadások egymilliárd feletti nézettsége. 

Univerzális tanácsaik bármely közönség előtt beszélő előadó számára követendőek. 

TED tanácsok – Foglaljuk keretbe történetünket!

Nem lehet jó beszédet tartani, hacsak nincs valami, amiről érdemes beszélni. A mondanivaló megfogalmazása a felkészülés leglényegesebb része.

A hallgatóságot a történetek kötik le, melyek utazásra hívják az embereket. 

Ha a beszédünket utazásként fogalmazzuk meg, a legfontosabb része, hogy tudjuk, hol kezdjük el, és hol fejezzük be. Ahhoz, hogy megtaláljuk a megfelelő kiindulópontot, tudnunk kell, hogy a közönség mit tud a témáról. Ha feltételezzük, hogy jártasak a témában, akkor használhatunk szakzsargont, de vigyázzunk, ne legyen sok technikai terminus, mert akkor elveszítjük az érdeklődésüket. 

A legsikeresebb előadók az elején bedobják a fő témát, elmondják, miért érdekli őket a téma, és meggyőzik a hallgatóságot, hogy számukra is érdekes az előadás tartalma. 

„A leggyakoribb probléma, amit az első prezentációs vázlatoknál látok, hogy túl sok mindent akarnak elmondani. Nem lehet egyetlen előadásba belesűríteni egy egész karrierutat. Így a kulcsfontosságú részletek elvesznek.”

Próbáljuk meg mondanivalónkat annyi információra korlátozni, amit el lehet magyarázni és példákkal alá lehet támasztani. 

Végül, ne felejtsük el, hogy a közönség intelligens. Engedjük meg, hogy levonják a saját következtetéseiket. 

Egy energetikai konferencián két előadó beszélt egymás mellett – a város polgármestere és egy volt kormányzója. A polgármester beszéde lényegében a városa által megvalósított sikeres projektek felsorolásából állt. Ezzel szemben a volt kormányzó nem eredményeket sorolt, hanem megosztott egy ötletet, és az ahhoz kapcsolódó hivatali anekdotákkal dobta fel az előadását, amely sokkal érdekesebb lett, mint a polgármesteré, akinek előadása inkább dicsekvésnek tűnt. Ezzel szemben a volt kormányzó üzenete ez volt: „Íme egy lenyűgöző ötlet, amely mindannyiunk hasznára válik”.

Általános szabály, hogy az embereket nem nagyon érdeklik a szervezetekről vagy intézményekről szóló beszélgetések (hacsak nem tagjai). Az ötletek és a történetek lenyűgöznek bennünket; a szervezetek pedig untatnak bennünket. 

TED tanácsok – Tervezzük meg az előadás menetét!

Ha megvan az előadásunk kerete, fő mondanivalója, tervezzük meg, hogy adjuk elő. 

Betanulhatjuk az egész szöveget, vagy beleírjuk a prezentációba a főbb pontokat, amik segítenek eszünkbe jutni, miről fogunk beszélni. Akárhogy is, soha ne olvassuk fel a beszédet!

A hallgatóság érezni fogja és hirtelen formálissá válik az előadó és a közönség közötti kapcsolat. 

A TED-nél általában nem engedik a felolvasást, bár néhány évvel ezelőtt kivételt tettek egy emberrel, aki ragaszkodott a monitor használatához. A nézőtér hátsó részében paravánt állítottak fel, abban a reményben, hogy a közönség nem veszi észre. Először természetesen beszélt. De hamarosan megmerevedett, és látni lehetett, ahogy megváltozik a közönség viselkedése. „Ó, nem, ő olvas nekünk!” A szavak nagyszerűek voltak, de a beszéd rossz értékelést kapott.

A legjobb és legnépszerűbb TED előadók közül sokan szóról szóra megtanulták és fejből mondták el a mondanivalójukat. De ne feledjük, ez nagyon időigényes. Az egyik legemlékezetesebb TED előadó Jill Bolte Taylor agykutató volt, aki agyvérzésen esett át. Arról beszélt, amit a felépülése nyolc éve alatt tanult meg. Miután elkészítette a prezentációját, sok órányi egyéni gyakorlást vállalt, több tucatszor elpróbálta a beszédét, míg tökéletes nem lett. 

Nyilvánvaló, hogy nem minden prezentáció ér meg ennyi időbefektetést. Ha nincs időnk alaposan megtanulni egy beszédet, a következőt javasoljuk: készítsünk jegyzetkártyákat a főbb pontokkal. Amíg tudjuk, hogy mit akarunk mondani mindegyikről, rendben lesz az előadás. Koncentráljunk arra, hogy emlékezzünk az egyik pontról a másikra való átmenetekre.

TED tanácsok – A színpadi jelenlét fejlesztése

Tapasztalatlan előadók számára a színpadi szereplés lehet a legnehezebb része az előadásnak, de az emberek hajlamosak túlbecsülni ennek jelentőségét. A szavak, a történet és a lényeg helyes meghatározása sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a sikert vagy a kudarcot, mint az, hogy milyen a testtartásunk, vagy hogy láthatóan idegesek vagyunk-e. Ami pedig a színpadi jelenlétet illeti, egy kis tréning sokat segíthet.

„A legnagyobb hiba, amit a korai próbákon látunk, hogy az emberek túl sokat mozgatják a testüket. Oldalról oldalra imbolyognak, vagy egyik lábukról a másikra helyezik át a testsúlyukat. Az emberek ezt ösztönösen teszik, amikor idegesek, de ez elvonja a figyelmet, és gyengének tűnik a beszélő. Ha csak arra rá tudunk venni egy személyt, hogy az alsó testét mozdulatlanul tartsa, az drámaian javíthatja a színpadi jelenlétet. Vannak, akik képesek körbejárni a színpadot előadás közben, és ez jó, ha ez magától jön. De a túlnyomó többség jobban teszi, ha egy helyben áll, és a kézmozdulatokra hagyatkozik a hangsúlyozáshoz.”

Talán a legfontosabb fizikai aktus a színpadon a szemkontaktus. Keressünk öt vagy hat barátságos megjelenésű embert a közönség különböző részein, és beszéd közben nézzünk a szemükbe. A szemkontaktus hihetetlenül fontos, és sokat segít az előadáson. Még ha nincs is időnk teljesen felkészülni, és egy forgatókönyvből kell puskáznunk, a felnézés és a szemkontaktus akkor is sokat jelent.

Egy másik nagy akadály a tapasztalatlan előadók számára az idegesség, pedig ez nem olyan lényeges. 

A közönség valójában elvárja, hogy idegesek legyünk. Ez egy természetes reakció, amely ténylegesen javíthatja a teljesítményt: energiát ad és élesen tartja az elmét. Csak lélegezzünk mélyeket, és minden rendben lesz.

Az idegesség elismerése elköteleződést is teremthet. Az egyik leghatékonyabb módja a közönség megnyerésének, ha kimutatjuk sebezhetőségünket. Susan Cain, aki könyvet írt az introvertáltakról, és felszólalt a 2012-es konferencián, szabályosan rettegett attól, hogy előadást tartson. Érezni lehetett a törékenységét a színpadon, és ez megteremtette azt a dinamikát, ahol a közönség szurkolt neki – utána mindenki meg akarta ölelni. Az a tény, hogy a közönség tudja Susan azért küzd, hogy ott tartsa magát, gyönyörűvé tette, és ez volt a legnépszerűbb előadás abban az évben.

TED tanácsok – PPT vagy más? 

Napjainkban a minimum, hogy valamilyen prezentációs technológiát használunk, leggyakrabban Microsoft PowerPoint diákat. Mostanra a legtöbben hallották a PowerPointtal kapcsolatos alap tanácsot: Legyen egyszerű és ne ismételjük el hangosan a dián található szavakat. Hiába egyszerű tanács és mindenki hallott róla, gyakran mégis megtörténik. 

De vannak más lehetőségek, a TED például a PREZI cégbe fektetett be, amely a sajátos elrendezésével egy másfajta dinamikát visz a prezentációkba. 

Ha jól használjuk a különböző prezentációs technikákat, az drámaian képes növelni a beszédünk vizuális hatását. 

A művészeknek, építészeknek, fotósoknak és tervezőknek van a legjobb lehetőségük különböző látványelemek felhasználására. A diák segíthetnek a beszéd keretezésében és ütemezésében, és segítenek a beszélőknek elkerülni, hogy elvesszenek a szakzsargonban vagy a túlzottan intellektuális nyelvezetben. (A művészetről nehéz lehet beszélni – jobb vizuálisan megtapasztalni.) Az ipari tervező, Ross Lovegrove például videóval kísért nagy sikerű előadást tartott. 

TED tanácsok – Próba, próba, próba 

A TED csapata 6 hónappal előre kezdi el segíteni az előadókat a beszédük előkészítésében, hogy bőven legyen idejük gyakorolni. Céljuk, hogy az előadások legalább egy hónappal az esemény előtt végleges formában kerüljenek. Minél többet tudnak gyakorolni az utolsó hetekben az előadók, annál jobbak lesznek. Ideális esetben önállóan és közönség előtt gyakorolják a beszédet.

A prezentáció mások előtti elpróbálásának trükkös része az, hogy a közönség kötelességének érzi, hogy visszajelzést és építő kritikát adjon.  

Általánosságban elmondhatjuk, hogy az előadás sikere az ötleten, a narratíva minőségén és a beszélő szenvedélyén múlik. A lényegről szóljon! Valójában meglehetősen könnyű „bevezetni” különböző problémákat egy beszélgetésben, de a jó alaptörténetet nem lehet „bevezetni” – az előadónak rendelkeznie kell az előadás témáját adó jó ötlettel, ami köré fel lehet építeni az előadást.

Játsszunk az erősségeinkkel, és tartsunk olyan előadást, amely valóban hiteles és önazonos számunkra.

A prezentáció struktúrájának felépítésében ugyanúgy segítünk, mint a design megalkotásában, legyen szó céges bemutatóról, sales prezentációról vagy diplomavédésről. 

Forrás: Harvard Business Review